Már 1904. elején felbukkant egy-egy kezdeményezés Kispesten a labdarúgás meghonosítására. A Kispesti Sport Club néven megalakult sportegyesület diákokból álló csapatát benevezték az Ifjúsági Labdarúgó Szövetségnél, ennél többet azonban nem tudni a klub sorsáról. Egy lelkes tanár dr. Varga Bálint kezdeményezésére az Éder vendéglőben alakította meg társaival a Kispesti Athletikai Club-ot 1908. augusztus 10-én. Az atlétika, torna és a vívás mellett kisebb vita után a labdarúgást is felvették a sportágak közé. Az elnök dr. Varga Bálint, a klub intézője Bede István a vívók, és Mayer Béla a labdarúgók részéről lett. Az alapszabályt azonban a tagok nem fogadták el, Varga Bálint megsértődött és lemondott. Az egyesület ügyeit egy évig Bede István intézte, aki elsősorban a teremsportokat favorizálta. A vita egyre élesedett a két párt között, ráadásul az anyagi nehézségek is gyötörték a klubot. Ennek enyhítésére 1909. február elsején KAC bált rendeztek, melynek bevételének (100 korona) elosztása újabb vitát kavart. 1909. tavaszán beindult a labdarúgó élet a Katona réten (a Fő u. és a Batthyány u. közötti grund). Az első nem hivatalos mérkőzések Erzsébetfalva, Lőrinc, Rákosliget és Rákoscsaba csapatai ellen voltak. A két párt közötti ellentéteket a két mecénás, Schmoch Károly és Szűcs László próbálta elsimítani, nem sok sikerrel. 1909. júliusában a felbomlás veszélye fenyegette a KAC-ot. A sok belső vita miatt elhagyta az egyesületet Szűcs László alelnök és Krausz Jenő, a labdarúgó szakosztály vezetője is. 1909. augusztus 3-án, majdnem egy évvel az első kezdeményezés után a tisztújító választmányi gyűlésen végleg megalakult a Kispesti Atlétikai Club nyolc szakosztállyal (atlétika, birkózás, kerékpár, ökölvívás, tenisz, torna, vívás és labdarúgás). A közgyűlésen a régi emberek kerültek a vezetőségbe, az elnöki hely pedig betöltetlen maradt.

909. december 10-én az MLSZ felvette tagjai közé a KAC-ot. Az első barátságos mérkőzést a MAC tartalék ellen játszotta a Kispest, melyet 5:0-ra elvesztett. Az MLSZ a csapatot a Pestvidéki Bajnokságba sorolta be, amely 1909. szeptember közepén indult és két fordulós volt. Ez volt a Kispest első hivatalos bajnoksága. Az első mérkőzés győzelemmel végződött... 1909. szeptember 19-én Monoron 3:1-re nyert a csapat. A következo mérkőzést, Pesterzsébeten, a későbbi bajnok Erzsébetfalvai TC nyerte 4:1-re.

1910. őszén az MLSZ létre hozta a IV. osztályú bajnokságot. Miután Kispestet a budapesti kerülethez csatolták, benevezett a bajnokságba. A nevezés késve érkezett, mivel a Kispest addig a vidékhez tartozott. A KAC nem tehetett a késésről és a többi egyesület sem ellenezte az indulását, így a Labdarúgó-szövetség elfogadta a jelentkezést. Az 1910–11. évi bajnokságban meglepetésre a 2. helyen végzett, a Budapesti Testgyakorlók Köre mögött .

Az 1911-es év komoly változásokat hozott az egyesület életében. Kispest egyik leggazdagabb polgára, Csimár Károly építész lett a KAC elnöke és rögtön 1000 koronát adományozott a klubnak. Ez akkoriban rendkívüli segítség volt a szegény KAC számára. Az 1911–12. évi III. osztályú bajnokságban a 8. helyen végzett a Kispest. Ebben az évben játszotta első nemzetközi mérkőzését Brünnben, melyet 2:1-re megnyer az FC Brünn ellen.

1913-ban ünnepelte a csapat az első bajnoki címét a III. osztályban. Ugyanebben az évben kerül átadásra az egyesület saját pályája a Sárkány utcában, melyet az ellenfelek stílszerűen később "sárkánybarlangnak" neveztek el.

Az 1913–14-es bajnoki évben a labdarúgás népszerűségének nagymérvű növekedése, a sportág rohamos térhódítása a budapesti egyesületek létszámát 55-ről 71-re gyarapította. Ezért az MLSZ kénytelen volt átszervezni a bajnokságot. Az MLSZ - a sok bevonulás, és nem utolsósorban az egyesületek között is kitört kisebbfajta háborúskodások miatt is - kénytelen volt a bajnokságokat ideiglenesen szüneteltetni és a különböző díjmérkőzések megrendezését és lebonyolítását az egyesületekre bízta. Az MTK vezette tábor (az igazságpártiak) a Hungária-serlegért játszott, az FTC köré tömörült békepártiak pedig az Auguszta-serlegért. 1915 tavaszán - a két tábor megbékélése után - az egyfordulós Amatőr Liga bajnokságot írták ki, 14 résztvevővel. A Kispestnek a II. osztály következett volna, de érthetetlen módon a Pestkörnyéki Serleg bajnokságba osztotta be a szövetség, ahol a 2. helyet szerezte meg. Mivel abban az időben az MLSZ elég fejetlenül működött és állandóan átszervezte a bajnokságot, nem keltett meglepetést, hogy a következő évben úgy került a KAC az első osztályba, hogy egyetlen egyszer sem játszott a második vonalban.

1914. őszén kitört a világháború és emiatt nem volt bajnokság. Helyette a legjobb csapatoknak az MLSZ kiírta az Auguszta Serleget. Az ekkor lejátszott mérkőzéseken a KAC a 4. helyet szerezte meg. A mozgósításkor a KAC teljes első csapatát elvesztette. Katonai szolgálatra vonult be Novák, Kollarik, Simon, Szabó, Kincs, Kiliti, Boldog, Jurcsó II., Schiller II., Kónya és Papek. Csak Krausz Jenő intéző óriási munkájának köszönhető, hogy a csapat nem züllött szét.

1915. őszén 4. lett a kispesti csapat.

Végre 1916. szeptember 13-án lejátszotta első NB I-es bajnoki mérkőzését a KAC Kispesten, a Sárkány utcában

Az 1926-os bajnoki szezon végével lezárult egy korszak a magyar labdarúgás történetében. Véget ért az amatőr, vagy inkább ál-amatőr korszak. A harmincas évek eleji gazdasági válság tovább súlyosbította a magyar labdarúgás helyzetét is, amely egyrészt újabb adókban, másrészt az ál-amatőrizmus veszélyes formájában mutatkozott meg. Siettette ezt a folyamatot az a tény is, hogy a szomszédos osztrákok – Európában elsőként – már 1925 őszén bevezették a professzionizmust. Az MLSZ – tanulmányozva az osztrák labdarúgás helyzetét – kimondta: átszervezik a magyar labdarúgást és ők is bevezetik a professzionizmust. 1926. nyarán megtörtént a szétválasztás, s ezzel labdarúgásunk szervezetének átalakítása is. A megalakult profi egyesületek két ligába tömörültek, a többi amatőrcsapat Budapesten és vidéken a kerületi bajnokságért játszott különböző csoportokban.

1938-ban eloször indul a Kispest a Közép-európai Kupában. Ellenfele az Internazionale (akkori nevén Ambrosiana).

• Milánóban: AS Ambrosiana Inter - Kispest FC 4:2 (0:2)
• Budapesten: Kispest FC - AS Ambrosiana Inter 1:1 (0:1)

Bár a csapat kiesett mégis dicséret illette a helytállásért.

1940–41. A Magyar labdarúgókupa elődöntőjéig jutott a gárda.

1944-ben a Nagyvárad AC és a Gamma legyőzése után, a Szent László kupa döntőjében még a Fradi sem tudta megállítani a Kispestet. A győzelem értékét növeli, hogy az Üllői úton győzték le a zöldeket.

1949–50. Az aranycsapat kialakulásának éve volt. A Honvéd nagy fölénnyel nyerte fennállásának első bajnokságát. Szinte ugyanazzal a tizeneggyel nyerte a bajnokságot a csapat, hiszen mindössze 15 játékos jutott szóhoz a bajnokság során. A gólkirály Puskás Öcsi lett.

1950 ősze: A politikai változások miatt ekkor már Bp. Honvéd néven tarol a csapat (bajnoki cím, Puskás ismét gólkirály lett 25 góllal, valamint az év játékosa ki más lenne, mint Öcsi).

Puskás Ferenc

1951. "Csak" ezüst a bajnokságban, de a gólkirályi cím ismét Kispestre kerül, ezúttal Kocsisnak köszönhetően.

1936-ban nyert utoljára bajnokságot veretlenül magyar csapat (Hungária). 1952-ben ezt a bravúrt ismételte meg a Bp. Honvéd, mindössze öt döntetlennel zárta a bajnokságot. Lendületes csapatjátékával és küzdeni tudásával múlta felül a Bástyát. A második félidőben mindig tudott újítani a csapat, hiszen többször is vesztes állásból tudott fordítani. Kalmár Jenő 18 játékost szerepeltetett. A gólkirály Kocsis Sándor lett. Az olimpiai bajnok válogatott gerincét a Honvéd játékosok adták, az év játékosa pedig a legendás Bozsik József alias ’’Cucu’’ lett.

1953. Ismét "csak" ezüst, viszont Puskás Ferenc megint gólkirály lett. Egy újabb diadal is született ebben az évben, a Húsvéti Torna győztese is a Honvéd lett, legyőzve az Austriát és a Rapidot is. Ebben az évben augusztus 20-án avatták fel a Népstadiont, ahol a Szpartak Moszkvát győzte le a Honvéd 3:2 re.

A magyar bajnokság kicsit háttérbe szorult a sok portya és válogatott mérkőzések (VB) miatt. Így fordulhatott elő, hogy az 1954-es bajnokság 1955-ben ért véget. A kispesti pályát építették ebben az évben, ezért a Honvéd hol a népligeti Vasas pályán, hol az Üllői úton, hol pedig a Népstadionban játszotta hazai mérkőzéseit. A kispesti csapat először rúgott 100 gólt egy bajnokságon belül, és természetesen megnyerte azt. Kocsis Sándor is tarolt, mert a gólkirályi cím mellé begyűjtötte az Év játékosa címet is.

1955-ben a bajnoki cím mellé két gólkirályunk is lett (Czibor és Machos egyaránt 20-20 gólt szerzett). A Magyar labdarúgókupát viszont a döntőben elvesztette a gárda a Vasas ellenében 3:2-re .

Az 50-es évek vége 

1956 a forradalom éve; a bajnokság félbeszakad. Bár a csapat az élen állt és valószínűleg meg is nyerte volna, nem hirdettek bajnokot. A Húsvéti Tornát ismét megnyerték. A BEK azonban nem hozott sikert, a Bilbao kiverte a Honvédot, de ekkor már a csapat a széthullás felé tartott. A spanyolok ellen mindkétszer idegenben játszottunk (Bilbao 2:3, Brüsszel 3:3). Ezután a csapat portyázni ment Brazíliába, ahol több mérkőzést is játszottak. A Honvéd megverte a Botafogót (4:2) és Flamengót is (3:2, 6:4).

A forradalmat leverő hatalom, büntetéseket szabott ki a portyán résztvevő Honvéd játékosokra.

Tichy, Machos, Solti és Palicskó nem ment Dél-Amerikába, így ők mentesültek a büntetés alól. Töröcsik I. és Dudás előbb hazatért, őket április 7-ig tiltották el, a később hazatért Bozsikot, Bányait, Rákóczit, Faragót, Budai II-t és Kotászt június 7-ig. Május 1-én azonban elengedték mindenkinek a büntetését. Az eltiltások és a távol maradott játékosok hiánya demoralizálta a csapatot és a 11. helyen végzett a bajnokság végén. A nagy csapás azonban az volt, hogy Puskás, Kocsis és Czibor nem mert visszatérni az országba, ők később Spanyolországban futottak be nagy karriert.

A közönség továbbra sem pártolt el a csapattól, hiszen...

...az 1957–58-as bajnokságban a Népstadionban továbbra is sok néző előtt játszottak (Vasas ellen tavasszal 45, ősszel 80, az MTK ellen 65 ezren voltak jelen). A Honvéd összeszedte magát és mindössze egy ponttal maradt el a bajnok MTK mögött. 1959-ben az új gólkirály neve Tichy Lajos, aki ezt a címet még négyszer begyűjtötte magának. A Közép-európai Kupa döntőjét is a Honvéd nyerte meg.

A 60-as évek 

1962-ben búcsúzott az aktív játéktól minden idők egyik legjobb magyar játékosa, Bozsik József.

1963 őszén hajszál híján bajnok lett a csapat, de gólaránnyal a második helyre szorult. A következő évben 1926 után ismét megnyerte a Magyar labdarúgókupát a BHSE.

A kupagyőztes csapat: Takács, Dudás, Sipos, Marosi, Nógrádi, Vági, Nagy A., Komora, Tichy, Tóth K., Katona. Edző: Kispéter Mihály.

Nem volt ez rossz év hiszen a bajnokságban a 2. lett a csapat, és a gólkirály is Kispesti lett Tichy Lajos személyében.

1965-ben csak egy Húsvéti Torna győzelem került a dicsőséglistára.

1969-ben új csapat épült. A kis karmester vezérletével, na és Kozma Misi góljaival az ezüstéremig menetelt a csapat. A bajnokságban és a kupában is csak az Újpesti Dózsa tudta megállítani a Honvédot.

A 70-es évek

1971-ben Kozma gólkirály lett (ezt még 1974-ben és 75-ben is megtette), és az év játékosa is Kispestről kerül ki, a csupa szív Szűcs Lajos személyében.

1977-ben a Bajnokok Tornáját nyerte meg a csapat a régi rivális Újpest ellen, a bajnokságot viszont a lilák nyerték 1 ponttal a Honvéd előtt.

A második aranykorszak 

1980-ban eljött a rég várt bajnoki cím. 25 évet kellett várni erre a sikerre. A csapat trénere a legendás Tichy Lajos volt. A későbbi sikereket az ő munkája alapozta meg.

A bajnok Bp. Honvéd SE játékosai:
Gujdár Sándor - Paróczai Sándor, Kocsis István, Garaba Imre, Varga József - Gyimesi László, Dajka László, Nagy Antal - Bodonyi Béla, Weimper István, Kozma Mihály.
Játszott még: Pál József, Lukács Sándor, Esterházy Márton, Menyhárt Kálmán, Pintér Sándor, Gőgicz József, Kotul László, Melis Béla.

A nyolcvanas évek a klub életében, a második aranykorszak volt. Előbb Komora Imre vezérletével 3 bajnoki arany és egy kupagyőzelem gazdagította a kincsestárat. 1988–89-ben Bicskei Bertalan vezetésével két bajnoki aranynak és egy kupa sikernek örülhettek. Ezután egy hullámvölgy következett, bizony még a kiesés szele is megérintette a csapatot, hiszen az osztályozón majdnem kipottyant az első osztályból. A következő évben azonban újra a csúcson volt a csapat, ezúttal Mezey György vezérletével. A BEK-ből a kor egyik legjobb csapata az olasz Sampdoria búcsúztatta a csapatot. Kispesten 2-1 re verte a magyar csapat a taljánokat, a visszavágón, Genovában azonban 3-1 es vereséget szenvedett a Kispest. Ez idáig utolsó bajnoki címet (1993-ban) egy finn mesternek, Martti Kuuselának köszönhet a gárda. A BEK-ben ismét nagy halat sikerült kifognia, ezúttal a Manchester United állta az utat.

Sajnos ezután leszálló ágba került a klub. 1996-ban még egy Magyar labdarúgókupa siker gazdagította a dicsőséglistát, de lassan hanyatlásnak indult a Kispest. Évről-évre a kiesés ellen küzdött a csapat. A jó játékosokat nem voltak képesek megtartani. A gondok mellett politikai nyomás is nehezedett az egyesületre, így nem volt meglepetés, hogy 2003-ban bekövetkezett a klub történetének legsötétebb éve. Megtörtént az, ami a fennállás óta még soha, kiesett az NB I-ből a Kispest. Ebben az évben közel állt ahhoz, hogy a legendás kispesti csapat végleg megszűnjön.

A következő szezonra a játékosállomány szinte teljesen kicserélődött. Gálhidi György vette át a csapat irányítását, és rövid idő alatt csodát művelt a fiúkkal. A másodosztályt rajt-cél győzelemmel nyerték, és a Magyar labdarúgókupa döntőjébe is bejutottak. A döntőt a Ferencváros ellen játszotta a Kispest, a Puskás Ferenc Stadionban (csak) 4000 néző elött. A mérkőzés végül 3-1-es Fradi győzelemmel zárult. Ezek után már csak azért imádkozhattak a Honvéd szurkolói, hogy a zöld-fehérek megnyerjék a bajnokságot, mert akkor a kedvenceik indulhatnának az UEFA-kupában. Ez végül így is lett, mert a Ferencváros megynyerte a bajnokságot az Újpest előtt 1 ponttal. Így tehát a Honvéd jogot szerzett az UEFA-kupa szereplésre.

Az 2004–05-ös UEFA-kupában az 1. selejtezőkörben az örmény FA Mika Jerevant sorsolták a Honvéddal össze. A Bozsik Stadionban 1-1-es döntetlen született, míg Örményországban 1-0-ra nyert a magyar csapat, így 2-1-es összesítéssel lépett tovább a gárda. A 2. selejtezőkörben lengyel ellenfél került a Honvéd útjába. Lengyelországban 1-0-ás hazai győzelmet aratott az Amica Wronki. Magyarországon szintén hazai győzelem született, 1-0 arányban a Honvéd javára. Mivel így 1-1-re álltak összesítésben jöhettek a tizenegyesek ahol a Kispestieknek remegett jobban a lábuk, így végül a lengyel Amica Wronki jelentette a végállomást a magyar gárda számára.